A Ligetkör Egyesület céljaival kapcsolatban sokszor megkaptuk a kérdést: "Ugye nem pudingot akartok?" Én magam szeretem a pudingot, a csokis a kedvencem, de ebben az összefüggésben természetesen egészen másról van szó. A sokat szidott margitszigeti futópálya az utálat tárgya. Adódik a kérdés: Mitől futópálya a futópálya? Feltétlenül szükséges a 3 km hosszú, 1 méter széles, rózsaszín csík? Mit akar a Ligetkör Egyesület?

Az egyesületünk alakuló ülésein felmerült a kérdés, nagy volt az egyetértés, akarjuk az 1 méter széles csíkot. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem 2 hetes, inkább 4 éves cél. Az sem kérdéses, hogy olyan borításra van szükség, ami anyagának kiválasztásakor - fogalmazzunk diplomatikusan - figyelembe veszik a Margitszigeten szerzett tapasztalatokat. Azonaban feltétlenül szükséges az épített pálya a Városligetben? Rövid távon természetesen nem, hiszen lehet enélkül is élni, bizonyítja ezt a most is ide járó futók tömege. Ám a futópálya nem csak a csíkról szól. Ide tartozik a közvilágítás, az öltöző, az ivókút, a tájékoztató táblák, a megtett távolság jelzése és a rendezett környezet. Mai témám az utóbbi.

Sok kritika éri ezzel kapcsolatban a Városligetet gondozó kertészeket, de én azt gondolom, a lehetőségekhez képest kiváló munkát végeznek. Nyilván jobban tetszene, ha a környezet inkább hasonlítana egy arborétumra, mint egy parkerdőre, de ehhez sokkal többet kellene költeni a területre. A szemét eltakarításáról egy személyes élmény: Amikor tavaly ősszel kitettem a hirdetéseimet, amiben az egyesület alakuló ülésére hívom a ligeti futókat, azt gondoltam, hetekig kint lesznek. Mindössze néhány napot éltek meg. Azóta tudatosult bennem, hogy a Városligetben milyen ritkán találkozom fa- ill. falragaszokkal. Nyilván nem véletlenül.

Ellenben hétvégenként teljesen megszokott jelenség a fenti. Elég nehéz ott a területet gondozni, ahol az autók a füvön parkolnak. Ráadásul mindezt olyan útszakasz mellett, ami a forgalom elől elzárt terület. A Városligeti körúton megszokott a látvány. Szombat délutáni kocogásom során láttam a Sörsátornál, ahogy megérkeznek a kerékbilincses emberek, és szembesülnek a lenti látvánnyal. Az út mindkét oldalát elfoglalták a tilosban parkolók.

Korábban máshol már kifejtettem, átérzem a helyzetet, amikor a család megérkezik a Vársoligethez, nem talál parkolóhelyet, tájékoztató tábla nem jelzi a közeli parkolókat, ezért nagy tanácstalanságukban végül a tilosban parkolnak. Átérzem, de nem tudom elfogadni. Azt meg egyszerűen nem tudom felfogni, hogy ha ennyire gyakori jelenségről van szó, miért nem áll ki a hatóság embere szombat reggel a helyszínre, és figyelmezteti a söfőröket a szabályszegésre. Vagy ha nem akarnak jó fejek lenni, hát menjenek ki minden délután 3-kor, és osszanak ki 200 bűntető cédulát. Biztos bevétel.

És mi köze van ennek a Ligetkörhöz? Rendezett környezet, kevesebb autó - ez is szükséges, hogy a Városligetben is legyen futópálya.